Székesfehérvár több mint fél évezredig (XI-XVI.század) királyi székhelyként, a magyarság szakrális központjaként játszott egyedülálló szerepet a magyar históriában. Itt temették el királyaink nagy többségét Szent Istvántól, Könyves Kálmánon, Károly Róberten, Nagy Lajoson, Mátyás királyon át, Szapolyai Jánosig.
Itt avatták szentté István királyt és Imre herceget, itt hirdették ki Európa második alkotmányát, az Aranybullát.

A város megbecsüléssel őrzi ezt a korszakát, mint ahogy büszke barokk belvárosára, amely látni- és néznivalók sokaságával nyűgözi le a látogatót templomai, múzeumai, szép barokk palotái révén.

A mai Székesfehérvárt az teszi egyedülállóvá, hogy a történelmi múlt páratlan gazdagsága szerencsésen ötvöződik a modern iparvárossal. Megőrizve, megtartotta történelmi értékeit, építészeti báját, de létrehozta azt a modern ipari bázist, amelyik európai nívón működik és termel. Az elmúlt években egész Európát és benne hazánkat érintő recesszió hatását Székesfehérvár sem védhette ki, de a legutóbbi időkben a város gazdasági fejlődése újra lendületet vett. A befektetők bizalmából új munkahelyek létesülnek, új gyárbővítések, áruházi építkezések, új lakásépítések kezdődtek el. Független kutatók szerint Székesfehérvár ma az egyik legiparosodottabb város az országban és Budapest után nálunk a legmagasabb a vásárlóerő. A város gazdaságilag felzárkózott Európához, kialakult és megerősödött egy olyan gazdasági környezet, amely biztos alapot adott a stratégiai befektetések számára.

Székesfehérvár nemcsak emberléptékű, de emberbarát város is, ahol a lakók és vendégek egyaránt jól érezhetik magukat a barátságos környezetben, a vendégszerető fehérváriak révén.