Szállás neve:
 
  Település:
 
  Szabadszavas keresés:
 
  Név:  
   
  E-mail:  
   
   
 
VONY-19 Nyaraló
ORFU-16 Vendégház
HARK-03 Vendégház
ORFU-15 Nyaraló
Páfrány Nyaraló
Éva Nyaraló
HEVI-04 Apartman
SIOF-05 Apartman
ZEBE-01 Apartmanház
CV Apartmanház
 
 
 

 
Magyarország - Somogy - Fonyód
 

Somogy megye északnyugati részén, a Balaton déli partján található Fonyód, a közlekedési szempontból központi elhelyezkedésű település. A városon áthalad a főváros irányából a 7-es főút, amelyről könnyen el lehet jutni a nyugati és a déli határ felé, a Lengyeltóti irányába tartó út pedig a megye belsejébe vezet. A parti sávban kerékpárutat építettek ki, a hajókikötőtől egészen Balatonszárszóig. A víziközlekedésnek van a legrégibb múltja, a XVI. századtól már öszszeköttetése volt az akkori Fonyódpusztának Szigligettel. A múlt század közepétől rendszeresen kikötött itt az első gőzhajó, a Kisfaludy, a századfordulón pedig megindult a menetrend szerinti személyszállítás. Ma Fonyódról a legsűrűbben az északi parti badacsonyi borvidékre járnak a hajók, a többi kikötő átszállással érhet6 el. Badacsonyba a nyári főidényben kilenc járatpár ingázik, ezek mintegy 6500 utast szállítanak naponta. A 660 személyes katamarán 1980-ban szállt vízre: Tavasszal általában húsvétkor indul el az első hajó, s egészen október közepéig közlekednek az átkelőjáratok. A főidény július és augusztus, olyankor hetente három este zenés hajó úszik ki a Balaton közepére. A vasúti közlekedés megindulásával közvetlen kapcsolat teremtődött a megyeszékhellyel, Kaposvárral, de Európa nemzetközi vasúthálózatába is bekapcsolódhatott Fonyód. Az 1861-ben átadott, Budapestet Nagykanizsával összekötő vonalon a szomszédos Boglár volt az állomás, ám az ezt követő vasútépítések következtében hamarosan Fonyód vált csomóponttá.

A Kaposvár-Fonyód szárnyvonalat 1896-ban nyitották meg, ezzel a megye lakossága számára könnyen elérhetővé vált a Balatonpart. Az elmúlt századokban éppen Fonyód fekvése volt védelmének egyik alapja, mert a berkek vízivilága, évszaktól függően, nehezen megközeltthetővé tette. Még századunk húszas éveiben is csak Lengyeltótival kötötte össze egy földút. A Budapest és Nagykanizsa között épülő, s a Balatonparton végigfutó 7-es számú közút 1926-ra készült el a településig, majd 1928-ra megteremtődött a kapcsolat Keszthellyel is. Az első autóbuszok a harmincas évek közepén jártak a nyári üdülőszezonban, menetrend szerinti járatokkal csak a hatvanas évektöl vesznek részt a közlekedési hálózatban. A főszezonban helyi körjáratot is beállítanak, amellyel Alsó-Bélatelepig lehet eljutni, rendszeres fenntartásához az önkormányzat is hozzájárul. Az idegenforgalmi idényhez kötődik a tó déli partjának hagyományos. Siófok és Balatonfenyves közötti autóbusza is, amely naponta 16-17-szer teszi meg az utat, érintve Fonyódot. A távolsági autóbuszok Budapesttel, Zalaegerszeggel, Szegeddel, Kecskeméttel és Hévízzel kötik össze a Balaton-parti települést. Fonyód Belső-Somogyhoz, azon belül is a Nagyberekhez tartozik. A tájat mintegy 24 ezer évvel ezelőtt a Balaton vize alakította. Később a területen megindult a lápképződés, a mocsarak partjain éger, fűz, kőris és nyír szaporodott el. A mai tanúhegyek valamikor, a Balaton kialakulása előtt az északi part hegyeihez tartozhattak. Fonyód jellegzetessége a Várhegy és a Sípos-hegy, ahol a természetvédelem alatt álló Kossuth- és Sípos-erdők adnak árnyat évszázados tölgyfáikkal. A Várhegyen lévő Bartók Béla utcai korzóról csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé. A város belterületén mintegy tíz kilométeres a parti zöld terület, melynek nagy része füves, strandolásra, illetve a szabadidős tevékenységekre is alkalmas. A 168 hektárnyi zöldből 43 hektár a vízparti, fás, ligetes terület, a strand; ötven hektárt foglalnak el a kempingek, táborok, üdülők és közterületek. Fonyód közigazgatási területének külterülete 4 600 hektárt tesz ki; legnagyobb része szántó, rét és legelő, a nádas közel háromszáz hektárt, a halastó 149 hektárt foglal el. Az éghajlat jellemzője a csapadékos, hideg tél, a kemény fagy beálltával a partközeli jég téli sportokra alkalmas.

Az igazi vonzerő azonban a napsütéses, meleg nyár. Májustól októberig tarthatna az üdülószezon, de inkább a július, augusztus hónapokra zsugorodott az idegenforgalmi idény. A nyári időjárás egyik velejárója a viszonylag gyakori, de gyorsan elvonuló balatoni vihar. A nyaralóházak környéke már kora tavasztól megélénkül, hétvégeken gyakran látogatnak ki tulajdonosaik. Az idegenforgalom elótérbe kerülésével a településről lassan kiszorult a mezőgazdasági termelés, ma elsősorban a külterületeken művelik meg a földet. Hagyománya van a gabona- és a zöldségtermesztésnek, különösen a paprika-, paradicsomültetvényeknek, a múlt század közepétől pedig virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Az állattartás minimálisra csökkent a településen belül, ami szintén az idegenforgalom erősödésével illetve a vízminőség védelmével függ össze. A természet kincsei közül kétszeresen is kihasználják a vizet. Egyrészt a Balaton fürdővárossá tette Fonyódot, másrészt jelentós az ásványvízkészletük, amelyet mind nagyobb kapacitással termelnek ki. A közelmúltban végzett geológiai felmérések a térségben jelentős termál- és gyógyvízkészletet jeleztek.

 
Fotóalbum
 

 
Szálláshelyek
 













 
Főoldal | Szálláshelyek | Vendéglátóhelyek | Eladó ingatlanok | Regisztráció | Kapcsolat | Települések | Fotóalbum | Vendégkönyv
készítette: vegaSoft - http://www.vegasoft.hu - info@vegasoft.hu